3.Lecke

1. Lecke	2. Lecke	3. Lecke	4.Lecke	5.Lecke
6.Lecke

Mi ez? Ayşe: Bu ne?            (Mi ez?) Eren: Bu arabadır.          (Ez egy autó.) Ayşe: Bunun adı ne?             (Ezt, hogy hívják?) Eren: Bu bavuldur?            (Ez egy bőrönd.) Ayşe: Bu ne?            (Mi ez?) Eren: Bu telefondur.            (Ez egy telefon.) Ayşe: Bunun adı ne?            (Ezt, hogy hívják?) Eren: Bu ütüdür.             (Ez egy vasaló.) bu ez ne Mi? ad név araba kocsi bavul bőrönd telefon telefon ütü vasaló Ki ez? Ayşe: Bu kim?           (Ő ki?) Eren: Bu Lale'dir.            (Lale.) Ayşe: Bu kim?              (Ő ki?) Eren: Bu Hasan'dır.             (Hasan.) Ayşe: Bunlar kim?              (Ők kik?) Eren: Bunlar Lale ve Hasan.              (Lale és Hasan.) Többes szám A Többes szám jele:   -lar/ -ler gün            -    günler         (nap-napok) öğrenci      -    öğrenciler   (tanuló-tanulók)                              ütü            -     ütüler         (vasaló-vasalók) bavul        -     bavullar      (bőrönd-bőröndök) telefon       -     telefonlar   (telefon-telefonok)  doktor       -     doktorlar   (orvos-orvosok) ----------------------------------------------------------------------------------------------- -a / -e    (-ba/-be) Nereye gidiyorsun?      Okula gidiyorum. (Hova mész?                          Iskolába megyek.) Nereye gidiyorsun?      Eve gidiyorum. (Hova mész?                         Haza megyek.) -dan/ -den   (-ból/ -ből) Nereden geliyorsun?    Okuldan geliyorum. (Honnan jössz?                    Iskolából jövök.) Nereden geliyorsun?    Evden gidiyorum. (Honnan jössz?                    Otthonról jövök.) -da/ -de   (-ban/-ben) Nerede oturuyorsun?  İstanbul'da oturuyorum. (Hol laksz?                          Isztambulban lakom.) Nerede oturuyorsun? İzmir'de oturuyorum. (Hol laksz?                          Izmirben lakom.) ------------------------------------------------------------------------------------------------ -dir (-dır, -dur, -dür)       lenni ige A maganhangzóknak két csoportja van Hátul  képezzük:  a   ı   o   u Elől  képezzük:     e   i   ö   ü A török szavakban a hátul képzett magánhangzókat mindig hátul képzett magánhangzó követi és az elől képzett magánhangzókat mindig elől képzett magánhangzó követi. Bu kim?  Bu Hasan'dır. (Ő ki?       Ő Hasan.) Bu kim? Bu Eren'dir. (Ő ki?       Ő Eren.) Bu kim?  Bu Erol'dur. (Ő ki?       Ő Erol.) Bu ne?  Bu ütüdür. (Mi ez?   Ez egy vasaló .)   szóvégi utolsó magánhangzó                  használt képző a  vagy ı             dır o  vagy u  dur e vagy i                     dir ö vagy ü dür Gyakran nem használják: Bu kim? Bu Hasan. (Ő ki?       Ő Hasan.) Bu kim? Bu Eren. (Ő ki?       Ő Eren.) Bu kim? Bu Erol. (Ő ki?       Ő Erol.) Bu ne?  Bu ütü. (Mi ez?   Ez  vasaló .)